Pedig olyan jól indult, sikerélményhegyek: a Detroit otthon simán alázta a New Yorkot (98:86), a Cleveland is hozta a kötelezőt a Minnesota ellen, és a kedves drága Washingtonom is nyert. (Szerencsére ezt csak én vettem biztosra, a fogadóirodák kétkedőek voltak. Mondom: szerencsére.)
Tehát, már-már majdnem elszálltam a saját nagyságomtól, amikor is belémhasított a fájdalom, sőt még most is sajog a pénztárcám, Miami fiai ugyanis betliztek, még leírni is szörnyű, hazai pályán mindösszesen 79 pontig jutottak a 82-t összeszorgoskodó Atlanta ellen. Hát ez elszállt! Mint ahogy a houstoni rakéták is Texas szomszédvári rangadóján a Dallas ellen (94:100). Pedig a jó Yao Ming 30 pontot is beszórt, és mégis… …vagyis, mégsem. De hát hogy is győzhetne az a csapat, amelyik a negyedik negyedben 18 ponttal tud alulmaradni. Elmennek ám ezek!!! Holnap Miamibe játszani.
És végül… Meglepetést szimatoltam, de az orrom becsapott, a Boston ugyanis a parkettbe döngölte a Golden States Warrionst (105:82). Allen, Garnett és Pierce is remekelt, a másik oldalon viszont, hagyjuk. Le a kalappal az immár kilenc győzelemnél tartó kelták előtt!